Nap és hold
A keresztyén szim bolikában a nap az igazság és a bölcsességjelképe lett, de Isten tulajdonságainak kifejezésére is használták. A 84. zsoltár 12. versében olvassuk: "M ert nap és pajzs az Úr" - vagyis világosság és védelem. Malakiás próféta a Seregek Urának napjáról beszél, amely felragyog majd azok számára, kik a nevét félik "és sugarai gyógyulást hoznak" (M ai.3:20). Zakariás hálaadó énekében Keresztelő János úgy tű n ik fel, m int aki útkészítője annak a Krisztusnak, aki meglátogat m inket a felkelő fény magasságából, "hogy világítson azoknak, akik sötétségben s a halál árnyékában lakoznak, hogy ráigazítsa lábukat a békesség útjára" (Lk. 1:76-79).
Csillag
A csillagok a nappal és a holddal együtt hozzátartoznak a terem téshez. Izrael történetében a csillag Dávid király jelvényeként, hatágú form ában jelenik meg. Ezt látjuk a zsinagógákon, a zsidó vallásos m űvészetben. Dániel próféta úgy jövendöl a feltám adásról, hogy "az okosok fényleni fognak, m int a fénylő égbolt, és akik sokakat igazságra vezettek, m int a csillagok, m indörökké" (Dán. 12:3). A csillag Jézus születésének jövendölésére utal Bálám próféta szavaiban: "Látom őt, de nem most, szemlélem, de nem közel. Csillag jö n fel Jákobból, királyi pálca támad Izráelből" (IV.Móz.24:17). A keleti bölcseket csillag vezette Betlehembe az első karácsony után (M t.2:l-12).
